Szóval beteg vagyok, de már nem annyira, hogy repülni ne tudjak menni.
Úgyhogy Vasárnap már kint voltam, fél tanfolyammal Pilisen.
Repülni lehetett, mostanában mindig ez van, hogy kimegyek, hogy van rá valami esély talán, és a végén mindig lehet repülni, de mondjuk ezt egyre jobban szeretem.

És nagy bölcsen megállapítottam, hogy aki ki se jön repülni, az biztosan nem fog repülni.
Na ez mondjuk igaz.

Este áramszünet volt, annyira romantikus dolog, leülni, Keith Jarretet hallgatni,
gondolkodtam milyen jó lehet ilyen hangulatdús zenéket társasággal hallgatni.
Összejönni zenét hallgatni, csak úgy, azért jó lehet, nem?

És valakit leszedtem a blogom címtárából, mert igenis haragszom rá, nem érdemli meg, hogy itt legyen.