szerda, július 25, 2007



Itt Escape a címe

adekvát az ernyőről, is
meg egyébként is, a képnek van ám most egyéb szerepe is, jó sok, de arról még nem mesélek
Jó rég írtam blogra, de egész múlt héten reggeltől estig dolgoztam, oktattam
jól megtanítottam Évit repülni, de az A-vizsga sajnos még nem lett meg, de ez főleg az időjáráson múlt, az a 40 fok azért sok
Azért én is repülgettem a héten, hétvégén, Másfélóra tandem, egy óra az Újlakin, Vöröskőfölöttig, első visszaszállás Trangoval, majd rögtön start a sáncról, sok durva kutyázás, Trangoval és Boogieval, lesérülés, mert mindig ez van, amikor az ember a határain túl vállalja magát és főleg amikor tudja is...
kedden-tegnap előadás és nem úgy ahogy én szerettem volna, ahogy én tartottam volna
megjött Kátus új Summit3
más valaki nem jött amikor kellett volna és úgy érzem kicsit elhanyagolnak és szomorú vagyok
dióhéjjban ennyit

most megyek le a völgybe, legkorábban augusztus 5én jövök haza, de lehet még maradok akkor is a Balcsin

szerda, július 11, 2007



Ezt éjszaka alterkodtam, ha már mást nem lehetett nagyon csinálni...
Van róla videóm is, majd valamelyik filmben lesz.



Ezeken a csúcsokon voltam és még egyen:
Balról jobbra Papusa (2508m), Pelega (2509m), Bucura I. (24xym) és a Retyezát (2485m)
és a Nagy csúcson (Varful Mare), ami nincs a képen.



Ez a Retyezát, az idő is ilyen rémisztő volt, sőt



egy kis reklám, kötelezően



Vihar, bár ez kicsit hamis, de ennél durvább idő volt első nap



kedvenc hangulatom



Kedvenc makróm a túráról



szállás 1700 méteren volt, odáig kellett felcipelni mindent
szállás: sötét, nincs villany, éjszaka 5 fok - hideg, nem lehet felállni, patak 5 fokos és minden nap megfürödtem, WC egy lyuk, éés azért gusztustalan, mert a legyek megtámadnak,
azaz hangulatos a szállás komolyan

3 nap túra, napi több mint 1500 méter szint, de volt 2000 fölötti is bőven.
Kelés reggel 6kor hazai idő szerint (mert az ott már 7óra), reggeli és indulás

első napi időjárás mindenképp ,megemlítendő
már elöző nap is szitáló esőben és hatalmas viharban érkeztünk, de bírta mág másnap délutánig. A völgybe még egész jó, egypulcsis idő volt, de fenn a gerincen havaseső lobogtatta a hegymászókabátomat, kb. 100 km/h szél is volt. A Bucurából nem is láttunk semmit, azért mentünk fel mégegyszer.
Utánanapokon már egész jó, napsütéses szakaszok is voltak.

a kijutás volt gáz
Arad és Déva közti út életveszély, a hatalmas kamionforgalom miatt.
és megtapasztaltam, hogy hárman is el lehet férni egyes szakaszokon, ahol nem ott voltak az árokban is, én megúsztam, pedig nem én voltam hibás
és ami a legnagyobb vicc, hogy az utak egész jók,
de néha meglepetészserűen tengelytörő akadályok, 10 cm még lyukak, több méteres útmarások úgyhagyva és satöbbi ajándékok vártak.

Azért elég jó volt - sok starthely van arrafelé

és sok jó ötlet: pirospöttyöspólóm, stb.

szerda, július 04, 2007

Képek a búcsúrepülésről:
(remélem azért még fogok vele is egész sokat repülni, pl. dűnén)







A repülésről már biztos írtam, Káttyanéném fotózta a képeket, sajnos nem pont úgy, ahogy szerettem volna, de majd legközelebb a gyönyörá Trangoval, talán még szebb képeket csinálunk.
Még be sem számoltam a szép ernyőmről:
Csütörtökön már kezdtem izgulni, mi lesz, Pénteken már kicsit féltem, hogy hátha nem jön? Aztán ebéd körül hazaértem és ott volt a szobám közepén egy doboz - már tudtan.
Kinyitottam, benne az ernyő belsőzsák nélkül, kiveszem, alatta egy overall, ennyi a doboz. Az ernyőt nem nyitottam ki, de az overallt felpróbáltam, egyik zsebében találtam 50 Eur-t, ez az engedmény - gondolom.
Délután már biztosítva volt az ernyő, aztán kimentem Szabival kipróbálni. Kicsit kutyáztam vele, de nem nagyon volt szél, úgyhogy felmentem. Ott eldicsekedtem rögtön milyen kezes ernyőm van (a lenti tapasztalat alapján). Felhúzom, kicsit kutyázok, egyik csuk, másik csuk, és ez még háromszor. És akkor megkérdezték, hogy ez kezes? és hogy biztos startolni akarok-e? Persze, kicsit lökjetek meg és azturán már repültem is. Sebessége van, süllyedni nem akar. Senki nem repült, engem kiemelt. Kicsit repkedtem, de közben voolt egy fül belapozódás és nem éreztem magamat úrnak, ezért hamar leszálltam, kis kutyázás lenn, aztán mégegyszer fel és repülés, akkor már nyugisabb volt.
Szombat nagy reményekkel, hogy majd jól tudok kutyázni.
Ehhez képest 0 szél, és az is É, felment a csapat Óbudára, de ott hátszél. A bátrabbak átsétáltak velem Újlakira, ahol szemerkélt és 0 szél. Kicsit vártam, de aztán háttal felhúzva (mert ez úgy feljön hátra...) nyugis lerepülés, leszállás negítívval, de még nincs teljes kör. Haza, mert esik és szél sincs.
Folyamatos szél csekk, délután már nem bírtam és Danival ki.
Szél északias, majd délies, gyenge és a felhők szívtak. Repülni nem mertem, de sokat kutyáztam, meg kis repülések 9fától és nyíladéktól. Leszállás negítavval már nagyon megy, Gawroche meg is dícsérte. Mindenki láthatta milyen szuper az új ernyőm, mert nekem végig a fejem fölött, és ráadásul belefutóval simán feljön és még azután is fennmarad. Gyönyörű, és ezt mások is mondták.
Vasárnapra nagyon jó idő ígérkezett. Jó is lett.
3 tandem Máriahalmon, egy k. betűs repülés az Ascenttal, olyan időben, amikor még Gambivel se mernék, és a féket is elengedhettem volna, gyorsítani meg bármikor.
Utána fürdés a Dorogi-tóban, de ez Trango szempontjából nem lényeg.
Mókusra mentünk, mert déliesnek tűnt Két-ágúra.
Mókus borzasztó volt. Na nem tűnt annak, ezért el is startoltam, de utána elég csukogatós volt. Meg erősődött is a szél, meg elég jobbos volt. Amikor ketten mellőlem nyomtak egy hátast, hogy a fárasodródást megelőzzék, akkor kellett nekem gyorsítani (ők gyorsítóval mentek hátra - hihi, ez ám a sebesség) Mentem előre, kaptam egy csukást, de hamar megoldottuk (gyorsítós csukás). Inkább leszállok, gondoltam, első komoly repülésnél nem kéne magam széjjeltörni. El is indultam, szépen helyezkedtem a leszállóra. Ekkor frontstall, hűha, ilyet még sose kaptam, kicsike fék, repülök, hátjólvan. Aztán nagy csukás, ááá, pont jókor, alacsonyan, új ernyővel... kinyitom, de már a fák felé fordultam, de legalább nyitva az ernyő, de még egy kör a fák felé,, amit nem értek miért, mert már eléggé normál repülési alakúnak tűnt az ernyőm, negítavba meg sztem nem húztam el. Na akkor mi van, kinéztem, ha mázlim van, akkor megint találok egy jó fát. A külső oldalt azért fékeztem, és szerencsére már jó irányba repült Trango. Örültem. Gyorsan leszálltam.
(Az a furcsa és nekem vigasztaló, hogy Sanyi DHV 1-2 ernyő is többet csukott...)

Mivel a hazaszállításunk elment, Czakó vállalta, hogy Borit meg engem hazavisz. De ő repülni jött, Kétágú fölül pedig senki sem tudott leesni. Bori úgydöntött menjünk oda. Felfutottam, gyors pakolás és start. Előtte még gondolkoztam, hogy most ezekután, akkor ez tényleg kell-e? de kellett, első kör és két kis nyolcas után már repültem át a nagyhegy elé, ahol szép lassan a legtetejáre küzdöttem fel magam. Onnan egészen Klastrompusta fölé el tudtam repülni és még ott is tartott.
Nagyon repül és ilyen időben még fék nélkül is mertem repülni.
Naplemente előtt még egy kis spirál magasságleépítéshez - gyakorláshoz.

Eddig nagyon megérte az ernyő. Kicsit vadabb, mint a Gambi, de
de annyi sebessége van, amennyit akarok
és de nem süllyed
ez a kettő nem rossz tulajdonság.

és azt még nem mondtam, hogy eddigi összes ernyő közül ez a legjobban kutyázható
(még az etalon Visionhoz képest is)

hétfő, július 02, 2007


Erdély

mert megyek...
Holnap reggel és korán, egy nap késéssel, az idő miatt, hogy jó időnk legyen, mert úgy éri meg azthiszem.
Előtte Balatonon voltam Káttyával, lefelé egy betegszállító vitt el minket az elágazásig (hehe, akkor én vagyok a beteg?), aztán onnan is egész hamar egy Volvo, első nap még fürödtünk, aztán sajnos esett...
emiatt csak holnap indulunk, és bár lehet ott repülni, de nem viszek ernyőt.
mert nem
mert majd kiderül, addig is mindenki aki olvassa szervezze a jövő heti Csobáncot!!!