2008-01-04
Az első napom kinn.
Kelés hét helyett negyed nyolckor, de az még az első biztonsági időpontom, szóval nem gond. Reggelire egy otthoni szendó, gyorsan, aztán találkozó ház előtt a buddy-mmal és a házban lakó Erasmusosokkal, akik csak rám vártak (ilyen se túl sűrűn van) és indulás az Egyetemre. Nem nagyon tudtam ismerkedni, mert egyrészt inkább a kapucnimba bújtam, másrészt nekik se volt túl sok kedvük beszélni. Azaz volt a buddym, akiről a legkevesebbet tudom egyenlőre, Thomas egy szlovák srác, ő mutatkozott be először, de ahogy mondtam neki, hogy hungarian egy kicsit megilletődött, nemcsoda. Aztán volt ott még egy francia srác, akiről csak később sikerült megjegyezni a nevét, azt hiszem Pierre Luc. Aztán volt egy lengyel lány, aki talán Natalie, de nem biztos, meg egy amerikai tipikus, ő is Tom, de neki be nem állt a szája. Hóesésben, orkánban átcsúszkáltunk, persze én élveztem a csúszkálást, de a többiek nem. Hiába ezek nem az Outdoor facultyn vannak. Érkezés az Egyetem étkezdéjébe. Leültünk eszegetni, mert készültek nekünk kenyérrel, vajjal, sajttal, felvágottal, meg majonézes rákos-halas salátával. Amit ott ettem egész jó. Kicsit kezdtem beszélgetésbe ereszkedni, egyenlőre csak azokkal akikkel jöttem. Mást nem is merészeltem. Aztán mivel abbamaradt a beszélgetés és épp nem volt más, a feszengést oldva elmentem a kajás asztalhoz újabb adag szendvicsért, amikor magyar szóra figyeltem fel. Két lány. Nice to meet you, persze magyarul. Kicsit beszélgettünk, örültem nekik, persze ők tudták, hogy lesz még egy magyar rajtuk kívül. Juli és Reni. Azért nem sokáig gyakoroltuk az anyanyelvünket, mert az megy anélkül is, hanem belekapcsoludtunk a beszélgetésbe. Reggeli után bemutatkozó és ismertető előadások, és nagyjából még értettem is, aztán tízóraira hatalmas gyümölcsöstál. Nem közömbös.
Pár előadás, ebéd, rengeteg ínycsiklandó halasszendviccsel, majdnem csak halassal. Két magyarkámmal leteszteltettem a halas mivoltukat, így végül két fajta szendvics lett kiválasztava, de az egyik sajnos tévedésnek bizonyult, mert fasírt létére volt valamilyen halízű beütés, de legyűrtem. Ebéd alatt még több beszélgetés, utána körbevezetés a campuson, a könyvtárban, meg étteremhasználat bemutatása. Ennyi és nem sok. A délutáni órám elmaradt, mert a tanárom nincs ma benn. Lyukasórával kezdem a kinnlétem. Az is igaz, hogy elvileg febr. 5-től lesz csak normálisan órám, addig nem kötelezően Norvégot tanulhatok, meg igyekszem majd dolgozni.
Netem nem működik a wifivel a suliból, egyenlőre, de a gépemmel van baj. Nemtudom mi. Hétfőn már lesznek a számítógépes osztályon és talán ők tudnak segíteni. Az otthoni kábeles nettel az a baj, hogy drága 175 korona havonta, még meglátom mi lesz. Lehet, hogy tudok a suliban is normálisan, akár sokáig is, de ha nem, akkor megkötöm. Főleg ha lesz pénzem.
Este hattól még volt egy kis ajándék vacsora, hússal. Csirkével. Otthon nem szeretem annyira, de itt ez maga a megmentés. Annyit ettem, amennyit csak bírtam. Pukkadásig. Angol és francia srácokkal beszélgettem, meg a két magyar lánnyal, angolul. Azért vicces, mert ha nem tudok valami szót angolul, akkor azt magyar logikával el tudom magyarázni, de egyáltalán nem biztos, hogy a külföldiek is megértik. Persze azért az kicsit szemétség, hogy az angoloknak, ausztráloknak, amerikaiaknak nem kell szenvedniük a beszéddel…
A mai nap névvel együtt megismertem őket: Theodora bulgár lány, Thomasx3: szlovák, amerikai, ausztrál (aki viszont outdooros), Pierre Luc a francia, még egy szlovák srác, Rob az angol, Nils a németsrác, Carin és nememlékszem németlányok, akik outdoorsosok. Lengyek lányok összevissza nevekkel, litvánlány, lettlány, a holland lány, majd még ismerkedek.
Holnapi terv bevásárlás a magyarokkal, kaja és bicikli.
Holnap este lesz a party, na kíváncsi leszek.