Ma leesett az első hó.
A szociológia órát tette volna romantikussá, a gyönyörű hóesés
DE!
Én óra után repülni akartam menni, így egész órán emiatt idegeskedtem. Reménykedtem, hátha eláll. Elállt. Még így se tudtam biztosan, hogy egyáltalán van-e értelme kimenni.
De kimentem. Gyors tekerés, a havas utakon csúszás nélkül fel a tegnap felszerelt szuper terepgumival. Mikor kiértem, még lehetett volna repülni, de minden vizes volt és hideg, oicit még kutyázni akartam. Aztán mikor már kikutyáztam magam, már annyira beerősödött, hogy még azt se lehetett. Naccerű.
Haza. Kis angolfordítás, aztán el tornaversenyre. A fiúknak szerencsére a végéig lehetett maradni, míg a lányok ellóghattak.

Ma volt a névnapom, de mire jó egyáltalán egy névnap?