vasárnap, november 18, 2007



Bea

merthogy Bea koncerten voltunk. Azaz nem is az ő koncertjén, csak ő is fellépett szólóénekesként. És jó volt, mert mostanság volt néhány gyengébb élmény.
De ez jó volt, gyönyörűeket énekelt, csak kicsit ritkán. Meg nem voltunk végig egy méterre tőle, csak egyszer kb. 2 mpig. Pedig úgy milyen jó...
Amíg nem ő volt, addig gregorián kórusban, de szeretem, mert szeretem.

A mai nap tanulsága:
Rájöttem, hogy az elmúlt három hónap alatt azért tanultam valami hasznosat is.
Élethűen el tudok kezdeni sírni, ha akarok.
Először csak nedvesedik a szemem, aztán már határozottan csillog a könnytől, megjelenik az első csepp a csücskökben, aztán szép lassan elcsordul az arcomon.
Aztán már folyik, ömlik, szememmből, orromból...
Már ilyet is tudok. Fejlődés???

De legalább a tanfolyamosaimért kitettem és az már valami. A feladatomat legalább elvégeztem rendesen, és vannak pozitív visszacsatolások, így van értelme!
Első repülés Csobánkán hátszélben Petrosnak, Ági 2. Óbuda Kira 1. magasstart Óbuda.
Megtettem, amit megkövetelt...sőt még többet is talán.