Bicikliii
2008-01-07, Hétfő
Az első nap, amikor már a tantárgyammal is foglalkozni kell. Legalábbis lesz egy megbeszélés 12:15-kor. Nem keltem túl hamar, de 9 körül már azért öltözködtem, meg rendezkedtem. Valahogy mostanság rám jött, hogy magamkörül rend legyen. (Na mennyire örülnének ennek otthon) A suliba csak 12 körül értem be, az óra előtt még gyorsan megcsináltattuk a diákigazolványokat, annyira egyszerű volt, nem mint itthon. Bementem egy helységbe, leültem odaadtam a nemzetközi diákom, a személyim, meg azt a papírt, amit pénteken kaptam, gépelt másfél percig, lefényképezett egy webcamerával, majd kinyomtatta a mágnescsíkos kártyát. Miért nem lehet ez otthon ilyen egyszerű, mi? (Erről majd azt hiszem fogok egy külön bejegyzést csinálni, mert tényleg annyi olyan dolog van, ami sokkal jobban működik itt.) Megbeszélés nem volt sok idő, elmondta milyen programok lesznek, de ezt már elküldte emailben is. A tanítás csak jan. 30-án kezdődik. Addig Hawaii, lenne, ha gazdag lennék. De így megpróbálok addig is ezerrel dolgozni, mert tényleg muszáj. Minden attól függ, hogy mennyire lesz pénzem, minden, ha lesz jó lesz, ha nem, akkor nagyon gáz. Szerencsére tudott szerezni sícuccokat, így legalább azt nem kell majd bérelni. Rövid volt, utána megmutatta nagyjából a tanszéket, utána meghívott minket teára/kávéra. Szép gesztus egy tanártól. Kajáldába a Karácsonyról maradt sütiket kiraktak az asztalokra, ingyenesen lehetett enni. (Mikor csinálnának ilyet egy otthoni menzán???) Kiderült, hogy a sport-faktosoknak ingyenes a sportcsarnok használata (különben 1000 korona 3 hónapra). Apró örömök, és benne persze az apró szálkák, hogy a mászófal és fitnesscenter az nekünk se. Nem a második miatt vagyok szomorú, viszont az is kiderült, hogy szerdán és hétfőn este mégiscsak használhatók ingyenesen, oh yee.
Délután papírokat, meg internetet intéztem, utána elmentem Robbal az IT Servicebe, hátha tudnak segíteni megcsinálni a vezetéknélkülimet. És segítettel, mert ez itt normális dolog, ha megoldható a problémám akkor segítenek. Igazából csak annyi volt a baj, hogy nem volt jó driver hozzá és le kellett tölteni. Letöltötte, átmásolta, telepítette, ennyi. Aztán a délután hátralévő részét emailekkel, msnen és skype töltöttem, már akivel tudtam. Első Skype beszélgetésem is megtörtént, a családdal, nem kell izgulniuk.
Itthon a kölcsönkapott pumpával felfújtam a kerekeket, szerencsére nem lyukasak, az majd még kiderül mennyire ereszt. Találtam a biciklik között egy olyan lezárót, aminek nincs zárja, de egyébként teljesen ép. Össze lehet csukni, csak nem zár. Olyanfajta, mint a Papáé, vagy a Káttyáé, szóval olyan komolyabbnak kinéző. Ezt fogom használni, pont jó lesz. A lezártság látszata meg van, így nem fogják elvinni, aki igazán el akarná lopni (ami itt nem nagyon hiszem hogy van) az rendes lezáró mellett is elvinné.
Mikor visszavittem a pumpát épp nagy videónézés ment a szobába, az én erasmusosaimmal, invitáltak, úgyhogy csatlakoztam. Nem tudom milyen filmet néztem, mert az elejéről lekéstem, nem volt annyira borzasztó, de nem különös, valamilyen mexikói film, a mexikói sráctól, címét se tudom.
Vacsira csak leves, ennyi süti után elég kell, hogy legyen. Utána gépelés.
Új nevek, főleg az outdooros csoportomból: Sam az ausztrál lány, Monika a litván lány, és a német lány, aki zenére jár, csak szeretne néha velünk jönni.