kedd, március 25, 2008


Lennonbácsi ajándékba...

2008-03-24, Hétfő

Húsvéthétfő. Sok szempontból más. Például kapásból nem az Exim mellett arra ébredünk, hogy épp meglocsolnak minket, ami vicces volt, de azért olyankor kicsit kínosan is éreztem magam. És nem is kapok világszép tojásokat cserébe, de nem is locsoltam meg senkit. Mert eddig minden évben legalább volt egy olyan tojás, ami csak nekem készült, és persze mind között a legszebb volt. Idén már nem is készült nekem, hát hervadjon el minden lány!
Helyette átbicikliztem a közös reggelinkre. Útközben megvettem életem legdrágább tejét, a norvég éjjelnappaliban, 17 koronáért – azaz 561 forintért. Persze nem magamnak, és ki is fizették, de azért sokkolt. Jó sok minden volt, persze a legfinomabb az én szuper gyümisalim volt. Palacsintát cukros nutellával, kis fahéjjas csigát, kakaót!, húsvéti kenyeret ettem, amennyi belémfért. Ebédig tartott, jó volt ebédnek is.
Gyorsan haza, kis kaja ülepítés, aztán irány kalóriátfogyasztani, síelni. Egész nagy csapat, mert már majdnem mindenki visszajött: Sammy,Moni, Tom, Rob, Karen és Nils. És frissen leratrakolt utakon, végig száguldoztam, korcsolyázva, fel-le, hátrafelé korizva. Persze ők mindig csak a kijelölt úton akartak menni, én meg nem. Úgyhogy meg is mondtam, hogy én felmegyek az Umvedten Bat-hoz (azaz Upsidedown boathoz). Tom csatlakozott hozzám, hogy ne legyek egyedül, meg ő is kalandokra vágyott inkább. Hát felfelé nem volt egyszerű, mert mély, de kicsit már fagyott volt a hó, és néhány helyen meg olyan keskeny ösvény, hogy rolózva se tudtunk felmenni, úgyhogy volt néhány szakasz, ahol felfelé gyalogoltunk. Fent a fennsík gyönyörű, szűzhóval. A sziklánál már volt két norvég, beiratkoztunk a könyvbe, hogyha elvesznénk, akkor megtaláljanak, aztán tovább a kilátóhelyhez. Na az világszép volt. Naplementével vörösrefestett, szűz hósipka, havas tájképpel, tengerrel a háttérben, mélyen lent a folyóval, havas szigetekkel. Best of Kristiansand. Fotók, óvatosan, mert a havas sipka másik oldalán 100 méter szakadék, ezért kalandos is volt, kis sziklamászással, csúszkálással.
Visszafelé a fennsík és a szakadék szélén oldalazva, a lehető legjobb helyen. Majd a szűk ösvényeken, a völgyben, a sok szikla közt, 20 cm-es hóban, sok eséssel, lecsúszás a skilojpe-ra. The biggest fun! Van valami más jó szó a funra? Mondjuk a legjobb móka volt! Onnan már szimplán hazasiklás.
Estére még volt egy kötelező megjelenés egy kis lasagnera és tortára az egyik szobában. Bevacsorázás alaposan, kis jópofizás a lányokkal, majd lelépés.
Lehet így is Húsvéthétfőzni.