Kedves (nemtudommennyirekedves) VilágCirmosságMegszomorítója, MindenMönkségMegrontója! Új néven Exi...
Igen Neked írok most! Ez egy nyílt levél, de privát, akinek szól az olvassa.
Nem tudom mit és miért akarsz? Nem tudom miért kell felhívni? Szerintem leírtam mit szeretnék, azt hittem leszel annyira tisztelettel irántam, hogy figyelsz is rá és legalább úgy viselkedsz velem, ahogy kértem...törődsz velem? azt mondtad, a törődést úgy gondolod, ahogy te gondolod, vagy esetleg ahogy nekem is jó lenne? mert a törődés pont hogy a másikról szól és nem magadról...
Itt vagyok, megvagyok, láthattad, hogy szép is vagyok, kedves vagyok, még jobb mint voltam...csak már neked nem, de csak mert te nem vagy nekem és akkor értelmetlen.
Eddig egész szépen elvoltam kint is, itthon is, nem tudom miért kell felkavarnod szegény pici mimóza lelkecskémet. Ha már észre se veszel, amikor 10 méterre vagyok tőled légvonalban és a biciklidet az enyém mellé rakod 5 méterrel. Mondjuk nem csoda...
De így meg mit akarsz? Én egész emberes törődést igényelek, az nincs, nem kell semmi.
Hagyjál, pótolj, ha eddig nem kellettem, most se kelljek. Inteni mindig fogok ha látlak, ezt megígérhetem, de mást nem...
Utállak mint Nagy, Büdös Szart, mert nagy vörös és elálló...!!!