Nem tudom, hogy volt-e már, de a kedvenc és világcsuda hangú csokinénim
(de ha tetszett, akkor érdemes megnézni tőle más videót is, ahol ezt énekli)

Közben megjöttem, úgyhogy szépen be is fejezem a napiblogírást.
Itthon aki akar az úgyis tud rólam, amit akar, amit kell.
A gép nem zuhant le, de szegény elég rozoga volt, nyikorgott, remegett, lyukas és horpadt is volt, és a hajtómű szagát lehetett benn érezni...

Aztán már tegnap is lecsúszogattam Újlakiról, sőt egy szerencsés startból összejött a 4 perc Mária!
Az itthoni ernyőm mindenképp jobb, igaz ezt is lehetne inkább jobban terhelni, de sokkal jobb érzés vele (hát igen azért ebbe biztosan beleszólnak egyáb lelki tényezők is)
Ma meg Vértesszőlős, másfél óra repülés, nem sikerült kiemelekednem, távra mennem, pedig 4-5 ember elment. Vacak turbulens, darabos, és hátrasodrós termikek voltak, én meg még mindig sebesség nélkül, még gyorsítoznom is volt hogy kelett, azt meg ilyen időben különösen nem szeretek.
Holnap meg már tanfolyam, utána nyíltnap, aztán meg majd meglátjuk mi és hogy.
És az egyik legjobbhangú mai bluesénekes néni: