Csak egy kis fényt...szeret.

Karácsony van. A szeretet ünnepe. Kérdés, hogy kinek mit jelent?

Ki szeret kit vagy mit és miért?

Ez egy keresztény ünnep, ők tudják a választ, én is.

De aki nem? Neki is kell és ha igen miért, és miképp?

Ünnep-e már egyáltalán? Valahogy elfelejtünk ünnepelni, megpihenünk csupán,

vagy még azt se, csak szabadidő.

Akinek nem ünnep, ne legyen? Akkon neki nincs is karácsony? De akkor minek ez a nagy felhajtás? Ilyenkor jó a vallás, amikor ünnepei vannak, egyébként meg kit érdekel?

És Karácsony előtt meg egyébként is, miért jönnek nekem azzal, hogy én nem lehetek hűséges, és nem fogom szeretni azt akit szeretek, és miért nem bulizok inkább, mert ki fogok maradni az életből?

És miért azok mondják ezt nekem mindig, akinek nincs senkije, aki szeresse?

Mert nekem van és ez igenis jó, nagyon jó (azoknak akik nem tudják...).

Mert van aki vár rám, van aki számít rám, és én is számíthatok rá bármikor. És szeret és úgy van ahogy szeretném, ha kell megmasszíroz, ha kell beszélget, eljön velem kirándulni, biciklizni, színházba, kiállításra, csinál nekem reggelit, megágyaz helyettem, ha kell. És nekem ez kell.

És nem más, nem kell a buli, a kiszámíthatatlanság, a kontroll hiánya, néha belegondolok, hogy mi kell, az vagy ez. És ez, sokkal inkább ez. Tudom már jól.

Bizony.

A Karácsony sokmindenre jó. De főleg boldogságra, szeretetre. Sohasem értettem azokat, akik nem szeretik a Karácsonyt. Hiszen remek alkalom a szeretetre, bármilyenfajtára. Szeretni pedig jó, nem? Hát akkor? Legalább ilyenkor ( persze ez is rosszul hangzik).

És nagyon sok mindent lehetne még elmondani, de most csak ennyit tudtam megfogalmazni, de hosszú oldalakat lehetne még írni (és akkor persze senki se olvasná el), de szerintem ez fontos.
Vannak ünnepeink, azért, hogy ünnepeljünk.
De csak annak lesz ünnep, aki akar is és tud is ünnepelni.