Fiatal TF-es koromból

2008-03-04, Kedd

Iskola van, el ne feledjem. Két egész érdekes órával kezdünk LA-vel, vezetésről, ő legalább ért is hozzá, aztán rövid, banános szünet után, még két borzasztó unalmas óra. A tanár kb. nálam kicsit jobban tudott angolul, de úgy elég gáz órát tartani. Kétszer negyvenötpercet kellett így végigbírni. Az óra unalmasságáról általában nagyon jó feedback-et ad a pulzusom. Sikerült 44-re csökkennie, ami az utóbbi időkben rekordnak számít. Még elsőéves TF-es koromban volt az 42 is, de azóta csak züllöttem. Kibírtam.
Gyorsan haza, de mivel az idő szuper, gyönyörű napsütés, viszont viharos szél, tehát repülni nem lehet, de muszáj volt valahová kimenni. Térképek elő, futás.
Folyó mellett felfelé, néha pár méterre a folyótól, néha bokáig érő sárban, mocsarakban (vagyis inkább az éjszakai fagy miatt, csak bokáig). De szép út, időközben átvariáltam az egy órásra tervezett futást, mert kívántam a folyót tovább, így egész Strai-ig felfutottam és ott fordultam csak vissza. Onnan fel-le sífutópályán, mocsarakon vissza, a múltkori kutyatámadásos helyet érintve, szépen haza. A tempót jól beosztottam, így viszonylagos kevés kajával is bírtam végig. 16 km, másfélóra, kényelmesen.
Délutántól estéig tartó beszélgetés miatt, kaja csak későn. A hasam már kopogott, hogy mi is lesz. Aztán meg annyit ettem, hogy egész éjszaka súlyzózhatott a hasam.
Megingathatatlan vagyok? Annak kéne lennem, de oly nehéz, pláne így.
Jó futás volt, szép helyeken.