2008-04-01, Kedd

Hovdenba indulás napja.
Sok tennivalóval, de a reggel ellustulása, utána persze meg is jártam ezzel. Ebéd körül mentem boltba, hogy megvegyem, ami kell a túrához. Kenyér, sajt, vaj, virsli. Ezeket kellett volna, de persze a margarint elfelejtettem, de ez csak otthon derült ki, mikor elkezdtem csinálni a melegszenvicseket. Ááá, irány vissza az olcsó boltba, persze ott nem volt, úgyhogy irány a messzebbi olcsó helyre, közben, egy barom autós majdnem elütött, mert nem figyelt, de szerencsére én figyeltem és kikerültem – pedig én tényleg azt hittem, hogy Norvégiában ilyen aztán elő nem fordulhat.
Az egész délután kajakészítéssel telt el, jó sietősen, az utolsó perceket is kihasználtam, a szendvicssütőt is eltörtem, de megérte. Mert minden reggelire és ebédre volt mit enni (és utólag is nagyon jó volt, hogy nem kellett reggel a hidegben és ebédeknél kajakészítéssel vacakolni. Az utolsó fél órában még csináltam főtt vacsit is, teát, és még ebédet is. amit az utolsó 5 percben ettem meg. Mindennel elkészültem, elmosogattam, minden ok. Persze a buszon derült ki, hogy a napszemüveget otthon hagytam, ami persze az egyik legfontosabb lett volna, a hóvakság ellen. Tényleg a hóvakság az meggyógyul pár napon belül, vagy örökéletre szól? Én úgy tudom, hogy meggyógyul, de Rob azt mondta nem – úgyhogy akkor most mi lesz velem? Ha megvakulok lenne aki gondozna?
A busz rohadt drága volt, 215 korona egyútra (meg aztán ugyanennyi vissza), és négyóra a kétötven kilométer…aludtam is persze, de a végén megkértük, hogy ugyan mér legyenolyanszíves, hogy vigyen el minket a szállásra, mert egy óra gyaloglás lenne és elvitt! Azért ez pozitív.
Szállás kis faházakban volt, szintén drágán. Minden cottage 800 korona és négyszemélyes, úgyhogy, hogy kicsit olcsóbb legyen, egyet béreltünk ki, kilencen! Hát be is alig fértünk, de valahogy csak elaludtunk, az öt lány a négyszemélyes emelteságyon, a fiúk a földön, a cuccok a sarokba pakolt asztalon és a tetejére pakolt fotelen. Ki lehetett bírni, főleg, hogy kaptam paplant és nagypárnát, hogy ne kelljen a túlmeleg hálózsákom használni.
Hovdenről, majd később írok. Van mit.