Az arany...

Hét a hétvége, ha már végeredményre kicsit rossz lett, legyen egy jó kép.


MOST ÉPP NAGYON NEM VAGYOK BOLDOG!

Összetörtem az autónkat és ez igazán nem jó. Az hagyján, hogy járhatok utána, fizethetek, de ezek után majd nem is akarják odaadni, amikor egy ilyennek nem sok köze van a vezetési tudásomhoz.
Egy oszlop volt a gonosz, hátulról beleszaladt az Opelba, és jól összetörte a lámpát, ajtót, és még az ablakot is. Nem kevés pénz lesz, nagyon örülök neki a tartozásom mellé...
És én kicsit se tehetek róla, csakis Virág, Kátus, meg a Szabi...hogy megálltak, nem voltak gyorsak, rosszkor telefonáltak, nem dudáltak, hogy a Virág pont akkor hajolt oda megcsókolni stb.
Na persze nem, nem igaz egyik se, én vagyok a hibás, csak olyan jó lenne ilyenkor valaki másra kenni. Mert annyi kis mozzanat lett volna, amivel akár elkerülhető lett volna a dolog, de mind úgy jöttek ki, hogy ez lett a végeredmény. Ilyenkor soha nem tudok, hogy lehet, hogy valamiért ennek így kellett akkor lennie - akár, hogy történjen valami ennek kapcsán, vagy pont hogy elkerüljek valami sokkal rosszabbat - ki tudhatja...csak pláne ilyenkor amikor legalább 5 kis dolog és már nincs is...

Szombaton a Santana egész jó volt, csak Cancsimmal magányoskodtunk, de a zenészek legalább jófejek voltak, bírom az ilyen koncerteket.

Vasárnap meg 15 tandemom volt, szóval megküzdöttem, és közbe még oktattam is, utána meg a Dorogi-tónál elmélet és még este is lett volna - volt is kis repülés, szóval kitettem magamért, erre mik történnek...jaaaaj.