péntek, október 26, 2007



Elmegyek, elmegyek,
Hosszú útra megyek.
Hosszú út porából
Köpönyeget veszek.

Búval és bánattal
Kizsinoroztatom,
Sürü könyeimmel
Kigomboztattatom.
Fúd el jó szél, fúd el
Hosszú útnak porát.
Hosszú útnak porát,
Az én szívem búját.

Elmegyek.
(Nem úgy ahogy szeretnék és nem oda és nem azzal...)
Nem kell rosszra gondolni, azaz csak olyan jóra, ami tényleg jó.

Amíg megjövök, ajánlom mindenkinek:
(persze ennek is van személyes vonatkozása)

szerda, október 24, 2007



A címét nem árulom el, aki nagyon akarja az úgyis kiderítheti a fájlnév alapján (haha-ha tudja)

Remélem megérte ma este két órát sétálni és állni a hidegben, egy pulcsiban és egy hosszúujjúpolóban szétfagyva.
Már akkor megérte, ha kiderült, hogy én azért egy kicsit rendes is vagyok.
Mert mit válaszoltam arra a kérdésre??? Arra a kérdésre!!! Remélem tudod melyik!
SZÉP. vagy?! (Ez nem arra a kérdésre válasz)

És délután futottam és buszoztam túrós süti helyett. Na kössz.

kedd, október 23, 2007



Esős

A mai program sem volt túl bőséges.
Délelőtt otthon, de legalább hasznoskodtam, segítettem lecsót elrakni.
Délután meg elmentem az Astoria téri megemlékezésre.
Vicces volt, hogy pont amikor elkezdődött, akkor kezdett rá az eső.
Egy ideig nézegettem, hogy ahol állt az ember, ott száraz folt maradt.
Milyen jól nézett volna ki fölülről, ha mindenki elmegy és eláll az eső.
Aztán csak szépen esett tovább és minden csurom víz lett.
De végén ezen már csak mosolyogtam, szép nagyokat, végre.
Szeretek megázni, ha nincs semmi értéket féltenem, persze jobb, ha kicsit melegebb van, de így se áztam el nagyon és ez pont így jó.

És nem volt semmi agresszív, szélsőséges viselkedés, épp ahogy tavaly sem.
Csak persze tavaly a megölték 3 biciklink 5 kerekét-
Azért innen nézve még abban is volt valami jó.
Persze attól még ők gonoszok.

hétfő, október 22, 2007



Gondolkodtam miről is írjak inkább.

Először arról akartam írni, hogy egész nap semmit se csináltam, hogy a nap eseménye az volt, amikor elővettem a szekrényből egy nadrágot és régi, nosztalgikus szag csapott meg...
És, hogy ennyi egy napom, ennyi? Ez a nap eseménye? Szomorú, szomorú bizony.
Ennyi is lett volna, talán elmentem volna fotózni délután.
Reggel inkább csak feküszikéltem az ágyamban, felkelni se volt kedvem.

Aztán délután elhívtak valami felvonulásra. Fotózással egybekötve végül rászántam magam. Régi Csepelekkel vonultunk el a Műszaki Egyetemtől a Bem térre, a koszorúzáshoz. Mi végig az első teherautó platoján ültünk, onnan fotóztam, mintahogy az a képekből látható is. Fotók lettek, fotózásnak következménye.
Sokkal jobb volt, mint otthon ülni.

vasárnap, október 21, 2007



Én és a Canon Eos 630am, a ff gép.
És mi a kép érdekessége? (Két óra van a karomon, egyik kicsit lányos, de sebaj)

Tegnap megjött az új fényképező.
Nem, nem az van a képen. Nem is volt kedvem írni róla.
Na nem azért mintha nem lenne jó cucc. Eléggé jó gép, biztos szép képeket csinál.
Én még nem csináltam, ma se fogok.
Nincs kedvem.
És félek is tőle.
Nem fog megharapni persze, egy fényképezőgép nem olyanfajta.
Csak eddig a fényképezésben az volt a jó, illetve az is jó volt, higy beadtam valahová és várni kellett rá. 3 napot legalább, de volt olyan, hogy több, mint egy hetet. És aztán elmentem a képekért. Hazavittem, mert útközben nem lehet megnézni. Persze volt olyan is, hogy nem bírtam ki hazáig. De volt, hogy hazavittem, az asztal tettem, nézegettem, vártam, hozzáhelyezkedtem.
Aztán megnéztem őket, szép lassan, először felületesen, aztán alaposan is, főleg ha voltak közötte jók is.
És örültem a jóknak, főleg azoknak, amire nem is emlékeztem, és volt olyan ami miatt szomorkodtam, mert nagyon jó lehetett volna, csak egy valami kis dolog nem stimmel.
És amiatt rossz.
De most itt ez a digitális.
Persze eddig is volt a Kiskodak, de az inkább más, az inkább játék, bár csináltam vele Natgeon kiállított fotót. De akkor is inkább játék.
De ez a Canon, ez komoly. Egy 30D, használt, de legalább olcsó volt, fogtam a kezembe, müködik, már nincs átverés.
Ha fotózok akkor utána rögtön látom, persze be lehet úgy állítani, hogy ne mutassa, de hát csak megnézem. És akkor ha nem jó, lehet újra, de már nem lesz otthon meglepetés.
Meglepetés persze lehet, de csak rossz, hogy mégse lett jó, életlen. Már volt erre példa.
Hát kiváncsi leszek.
Régen ha vettem vagy szereztem egy új gépet, akkor az mindig motivált eléggé. Hamar előttem vele egy tekercs filmet, és általában jó képek lettek. Most nincs ilyen.
Majd valamikor elmegyek és megbarátkozok ezzel a géppel is.

szombat, október 20, 2007



Endless Love - U-turn honlapról letölthető ingyenesen.
(katt a képre és nézd meg a videót)

Repülés volt, van, lesz.

Legalább ez.

Mai tanfolyam legalább jó hangulatú volt. És talán mindenki repült vagy gyakorolt.
Igyekszem mindenkivel foglalkozni, kivel amennyit tudok és amennyi a repülés szempontjából szükséges.
Amíg oktatok ez van.

péntek, október 19, 2007



A Keith Jarret koncertről

Aki nem ismerné, A világ legjobb jazz-zongoristája. Nagybetűs A.

Nem csak azért, mert hihetetlenül jól játszik, eszméletlen darabjai vannak, hanem az egész hozzáállásásval, ahogy játszik.
Látni kell, ahogy feláll zongorázás közben, áálva játszik, de nem a show kedvéért, hanem mert úgy kivánja a zene, muszáj hozzá táncolnia és a lábával veri az ütemet és közben ami a legkomolyabb, hogy dudol hozzá.
Nagykirály.
(Nemiscsodaateltházéshogymárkéthónapjanincsjegy)

Kicsit az volt az érzésem, hogy ő már annyira jó, hogy neki muszáj játszania, annyira sikeres, hogy nem tehet mást, a sok ember miatt muszáj játszania, addig amíg tud, elvárja tőle az élet, ez a hivatása, még akkor is, ha már öreg és fáradt.
De ilyen az igazi sztár, szerintem-talán.
Ez valahogy a testtartásán, mozgásán, és talán azokban is megnyilvánult, amit mondott.
Lehet, hogy hülyeség, meg nem is tudtam jól leírni, de én így éreztem. Vitatkozni lehet ezen.
Neki a nagykirályság, már nem a feltétlen öröm és siker, hanem elvárás.
Ez jó is meg nem is.

szerda, október 17, 2007



Holnap este Keith Jarreth koncert MUPA

remélem végre valami jó lesz...



Mókus

Repültünk, ma is sokat, mint múlthét szerdán is. Akkor is négy óra fölött, ma is.
Már megvan a 100 órám, mégse vagyok boldog. Még el kéne menni beiratni és a pecsételőért.

Kicsit életveszélyes volt ez a nap is. Misi majdnem földbetekert.
Rám visszaszállás közben ejtettek egy ernyőt, miközben még a levegőben voltam. Az állandó ütközésekről nem is beszélve. Viszont valamennyire ráéreztem a wing-overre. Ez is valami, Misi majdnem emiatt szívta meg nagyon.
Néha elméláztam repülés közben, olyan mint amikor vezetés közben elalszol, csak itt nem aludtam, csak a kép nem volt meg.

Hazafelé állandóan az a kép volt bennem, hogy egy körkéssel, ami forog, meg géppel hajtott olyannal nyírják szét a fogaimat és, hogy az mennyire fáj. Kóros.

kedd, október 16, 2007


Morfomán



LÁZÁR ERVIN: HÉT SZERETŐM

Éppen hét szeretőm van.

Csontos vállú, kicsit lófejű, házsártos az első. Bármit csinálok, nem jó neki, dolgozni zavar, és fenyegetőzik, hogy majd meglátom, nem lesz belőlem semmi.

A második picike, kerek, sok gyereket akar, és ha csak teheti, mosolyog. Nagyon szépen énekel - és szeret meg tud is énekelni.

Lengeteg, soványka a harmadik. De csupa bűbáj. Szépen szeretne élni. Még sohasem hazudott. Engem is arra biztat, hogy sohase hazudjak. S azt mondja, nem kunszt úgy nem hazudni, ha nem mond az ember semmit.

A negyedik igazi szépség. Vagyis hogy inkább ráillik, hogy bomba jó nő. Ringó csípővel jár, mórikálja magát. Szeret inni, enni, táncolni. Rángat bárba, mulatóba. A kocsmát se veti meg. De sohasem részeg. Gyöngyöző nagyokat kacag a szenesemberek között. Tele van szeretettel. A szenesemberek vele mosolyognak.

Az ötödik szótlan, fekete, szorgos. Rendbe rak mindent körülöttem, bízik benne, hogy mire újra jön, nem leszek piszkos, nem lesz loboncos a hajam, és a cipőm is tükrösen ragyog. Hisz tántoríthatatlanul. Szomorú, összeérő szemöldökű, attikai özvegy.

Ledér a hatodik. Csak utazna, heverne, táncikálna. Moziból ki, moziba be. De azért szereti a madarakat is. Ha virágzanak a fák, órák hosszat ücsörög a kertben. Biztat, hogy szívjam tele magam fénnyel. Hogy röpködjek, éppen csak lábujjheggyel érintve a földet.

A hetedik mindig feketében jár. Sohasem láttam mosolyogni. Mindig befelé figyel, a lelkemmel foglalkozik. Óv és tanít. Arra biztat, hogy szeressem őket - mind a hét szeretőmet.

De én megcsalom mind a hetet.

Nem dolgozom az elsőnek, nem mosolygok a másodikkal, hazudok a harmadiknak, a negyedikkel részegre iszom magam, az ötödik sose talál rendben, a hatodik nem tudja megszerettetni velem a virágokat, a hetedik meg hiába mondja, hogy szeressem őket.

A csontos vállút úgy hívják, Hétfő, a mosolygóst Keddnek, a lengeteg a Szerda, a buja a Csütörtök, az attikai a Péntek, a ledér a Szombat. A sosem mosolygó, az a Vasárnap.

Hej, ha egyszer ők csalnak meg engem!

csütörtök, október 11, 2007



ehelyett



ez

"Nem abban van az élet mértéke,hogy mekkorát tud kérdezni az ész,hanem abban ,hogy milyen nagyot tud felelni a szív."

szerda, október 10, 2007



Szerelem

"Sten Malténak nagy, vörös és elálló fülei vannak. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül"

ebben a gyerekversben minden benne van - de hát minek is mondom...

kedd, október 09, 2007




http://www.geographic.hu/fotopalyazat/index.php?act=kepgaleria


tessék itt körülnézni és ismerőst keresni!

Gratula mindenkinek! (igen, Anitának is - milyen jó, hogy eljöttt Fedémesre, mi?)

hétfő, október 08, 2007





Nem az az Igazi, akivel letudnád élni az életed, hanem aki nélkül nem!
(gyk. katt a kép közepén a play gombra)



Eger 2007, premier előtt...




Hát tessék.
Ez van, szokásos részcélomra rácuppanva indulok az iskolába, második órára...
lebiciglizek, de valahogy furcsa kevesen vannak, gyanús
lehet, hogy K-hét van? múlthéten szóbakerült a téma, hogy majd lesz
igen, szégyenszemre mehettem haza
DE MIÉRT NEM SZÓLT NEKEM SENKI? annyian mondhatták volna, mindegy

nem is örülök neki, mit fogok csinálni egy egész hétig?
jobb hijján repülök, ha lehet egyáltalán, mittomén
ülök, fekszem, hízom, otthon

vasárnap, október 07, 2007



Ez a legszomorúbb képem...

A legelviselhetetlenebb dolog cél nélkül lenni.
Komoly cél nélkül, ami megfesti az életed perspektiváját, hogy tudjad, hogy miért érdemes tenni valamit, hogy mi az amiért dolgozol, amiért vagy, amit el akarsz érni.
Cél nélkül viszont csak vagy, úgy ahogy, szépen éldegélsz, elfotoszintetizálsz, túlélsz, valamit valahogy értelmetlenül.
Így vagyok én is. Reggel felkelek, elmegyek az egyetemre/iskolába elvagyok valahogy, mert tudom, hogy ezt kell tennem, aztán a lehető leghamarabb hazamegyek és csak ott úgy elvagyok. Sehogy, tulajdonképpen, az utóbbi hónapot végiggondolva semmit se csináltam, nem tudok egy konkrét dolgot se mondani. Sajnos.
Kis részcélok mozgatnak csak, el kell menni Egerbe, verseny lesz, ha már összeszerveztem a csapatot, akkor oda kell menni, tandemoztatni, hogy megadjam a tartozásaim, elmenni bőgőre, színházba a Papával, hogy ne tartson bunkócskának...
amit kell és megkívánnak tőlem megteszem. De csak mert ilyen vagyok, a miértet nem látom és azt se tudom, hová vezet ez az egész, mi lesz így.
Nyilván nemsoká kimegyek Norvégiába, majd ott talán lesz valami más.
De aztán ebbe jöjjek haza? Mikor már szobám se lesz? Minek, miért?
Részcélokkal csak addig kibírjam, ez így szörnyű nehéz és értelmetlen.

szombat, október 06, 2007

Kalocsakupa 2007



Én


Én és Bori



Bori és Misi
mindenféle grouppi...

Úgy indult, hogy lesz vagy három, négy csapatunk, fel is iratkoztak ennyien. Aztán persze szokás szerint visszamondták sokan, volt aki megígérte, de a korai találkozásra nem ért oda. Így végül egy és háromnegyed csapat (UP 1, ahogy esik úgy puffan: Misi, Laci, Kátus és én; valamint UP 2: Bori, István, Krisztián) vágott neki Kalocsának ma reggel, fél nyolckor a Lurdy parkolójából (jó hajnal volt, pláne odaérni BKVval).
Regisztráció és eligazítás (ahol én azt hittem, hogy figyelek, de később kiderült, hogy nem elég alaposan) után kisorsolták az indulási sorrendet.
Csak az egyest nem akarom - mondtam mindenkinek - csak az az egyet ne. Hát kihúztam, persze. Legutóbb, mikor kihúztam az két egyes tételcímet vizsgán, utána kaptam egy szép egyest – hátha most is...Nem jött be. Ahogy kihúztam rögtön mondták is, hogy akkor pakoljak, mert mindjárt indulok. Nagy öröm, még nem is csörlőztem itt, nincs kioldóm, stb. na meg elsőnek milyen dolog az, és milyen ciki elsőnek beégni.
Boritól kaptam kioldót, amiért köszönet illeti. Startom meseszép, kifordulóssal, Bálint húzott. 150 méteren leoldás, mert csak addig húztak, kötelező iskolakör és behelyezkedés. Jól is jött ki, 14 cm-re raktam le a lábam a 20 méteres kör középpontjától. Ez kiváló eredmény lett volna, csak leért a fenekem leszállás előtt (kilebegtetés…). 1000 hibapont. Éljen. Úszott a versenyem. Másodszorra 102 cm, kicsit negatívos érkezéssel, harmadszorra 66 cm. Ha az elsőnél nincs a hiba, akkor talán megvan a dobogó, de persze nem biztos. Csapat s jól szerepelt, csak sajnos Kátusnál és Lacinál is becsúszott egy 1000-es büntetés, a mi csapatunkból csak Misi teljesített büntetés nélkül. Másik ¾ csapatunk is jól szerepelt, mindig a körön belül érkeztek. És hozzá kell tennem, hogy Bori a lányok között 2. vagy 3. lett, csak mivel nincs Fai licensze, így nem hirdethették ki (Misi is így járt, talán ő is dobogós lett volna)
Különösen jó volt látni a rontás nélküli Kettő Se-és startoltak, mindenkinek jól ment, amikor jól húzták. Még Borinak is. És Kátusnak is jobban ment, mint múltkor. Nagyon hangulatos volt a nap, zenével, sok repüléssel, kajálással…
Vége után még Laci fiával is repültem egyet kölcsöntandemmel (Indiánéktól – köszi). Szép magasra húztak minket, a felhőkig, nagyon élvezte a Tomi.
Szerintem jövőre biztosan újra eljövünk, azok akik itt voltak, mert nagy buli volt, és jövőre már nyerni is fogunk.
Addig is jó gyakorlást mindenkinek!

péntek, október 05, 2007




Ez Eger, de ma is ilyen szép volt Újlaki

Vagyis, majdnem ilyen, ilyenféle. Zivataros felhők, és jó sok pára, olyan, mint amikor azthiszed, hogy ott esik, csak szerencsére most nem esett.
És akkor egy kis lyukon átsüt a nap és arannyá festi az egész párát.
Hihetetlen látvány volt.
Ketten repültünk egy lánnyal, akit nem is ismertem, de muszáj volt mondanom neki, hogy milyen szép.

És repülni is jó volt. Nem reménykedtem százszázalékosan a repülésben, de ahogy sétáltam hangár felé, megláttam egy igen karcsú szürke-narancs UP.
Gondolkodtam, ki lehet.
És az volt, akire gondoltam, Pali volt kinn a Targájával.
Az idő elég zivatarosnak nézett, ki, de ha ő repül, akkor lehet.
Lehetett is. Kb. 1 órát repültem össz, olyan gyengén szívos idő volt, amikor oylan az érzés, hogy felülről szív és nem alulról tart (persze tudom, hogy aerodinamika...és 2/3 tart felülről)
Olyan volt, hogy pont kis wing-overben fenn lehetett maradni, a rámpa előtt, hihetetlen jó volt azokban a fordulókban forgolódni.
Meg visszaszállni rámpához...
Nagyon jó volt - végre, valami.



Harmadnapja nem eszem, se sokat, se meleget...
Most jöttem rá, hogy tulajdonképpen, hétfőn délben ettem utoljára meleg ételt.
Kezd lemenni az igényszintem. Nem hiányzott.
Ez jó is, előkoplalok Norvégiára, meg könnyebb leszek hétvégére.
Meg persze rossz is, mert eddig az igányesebb voltam. De most már nincs miért.
Hétvégén már kapok meleget, a családtól, remélem.

és talán kicsit örülök, mert ma tartottam néhány egész jó órarészt, sőt igazából tartottam egy duplaórát is, ahol tanultunk is sokat és élvezték is igazán.
ilyeneknek lehet csak örülni.

Hálám jeléül...SEMMI



Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égvehagytad a folyóson a villanyt.
Ma ontják véremet.

igen te, nekem...

szerda, október 03, 2007


(A kép Völgyből, Legyekura, mindkét nap eső/vihar - igaz még jobb légkört teremtve az előadáshoz, de a szereplőknek nem volt egyszerű. Én sok cucc miatt elbújtam egy színpad alatt, hamarosan csatlakozott hozzám az egyik szereplő, kicsit beszélhettünk, lefényképeztem, aztán ment játszani)



Ha máshogy lenne, akkor ma mással nézném:

Az Õrült, az Orvos, a Tanítványok és az Ördög

de hát ha másnak ez kell...:
Party

kedd, október 02, 2007


(képre katt, hogy nagyban lásd)



MEMORIES OF TOMORROW




(ez egy Keith Jarret szám - tessék meghallgatni)
mert lesz Keith Jarret koncert itthon!!!!!!!!!!!

Zuboly
mostani nagyonnagy kedvenceim - élőben persze sokkal jobb!!!
Hallgasd meg! főleg a népzenei betéteket!!!
Broken etno + jazz