A Targaprotom, egyik legelegánsabb ernyő, amivel eddig dolgom volt.
A felirat kedvenc, nagyban érdemes elolvasni.

2008-02-02, Szombat

Ezt pihenős napnak szántam, ébresztő nélküli, sokat alvós nap. Ennek ellenére Egész korán keltem, mert sütött a nap. Napsütésben muszáj felkelni. Reggelire a tegnapi maradék hagymáskrumpli, csak úgy hidegen. Pláne, hogy kenyeremet tegnap ebédre megettem. Reggeli után már a hó szállingózott, jó esett. De legalább hó, a havat szeretem, szép és nem szokásos errefelé.
Úgyhogy maradtam inkább otthon. Kicsit rendbe szedtem a dolgokat, és előkészítettem a ruhákat mosáshoz. Bevásárlás előtt elindítottam a mosást, egy fehér alsónadrágot benne hagytam, a színesek közt, hogy csak nem lesz semmi baja. Szokásos naivságom, de sajnos nem csak ő járta meg. Míg mosógép dolgát végezte, vagyis dolgozott (mondanom se kell gondolom, hogy mi más mint Miele mosógépek vannak) addig én is elmenten bevásárló körútra. Először virslit akartam venni, de nem volt az olcsó fajta, várhatok rá, nagy öröm, főleg, hogy más húslehetőségem egyenlőre nincs. Tovább a következő boltba, ahol még nem voltam, tojást itt vettem meg, mert volt olyan olcsón, mint a másik helyen. Ééés a kenyér itt csak 3,50 volt. Lett volna, de egy szemét kínai elvitte előlem az összes maradékot, kb. 6-7 kenyeret. Úgyhogy most haragszom rájuk. Igenis. (Pedig általában szeretni szoktam őket, aki ismer tudja mit és miért –egyszer majdnem volt is egy mongol barátnőm). A következő boltban kenyér, szokásos pár kenyérsarok bonusszal, és vettem egy nagy csomag kekszet, mert csak 6 korona volt. Igazából nincs rá szükségem, csak olcsó volt. A francba, az ilyenekkel, de majd megeszem valamikor. Délután nagyrészét otthon töltöttem és bölcsen ne főztem semmi meleget, hanem ettem egy csomó kenyeret, de olyan jól esett. Mert este mentem a helyi siklóernyős klubb összejövetelére. Meg kell, hogy mondjam, hogy kicsikét féltem mi lesz, mert egy puccos szálloda volt a helyszín, és féltem, hogy majd fogyasztani kell pénzért. Már előre kitaláltam, hogy sajnos nagyon fáj a hasam és nem ehetek semmit. De persze jobban alakult a dolog. Az eleje kicsit vicces volt, bementem, köszöntem, elnézést kértem a késért, leültem. Kb. úgy nézett ki az egész, mintha valami bírósági tárgyalás lett volna, egy ember beszélt a többiek hallgattak. Aztán valaki megkérdezte tőlem, természetesen norvégul, hogy klubtag vagyok-e? Angolul szabadkoztam, de szerencsére itt volt az, akivel beszéltem angolul és elmagyarázott. A későbbi is elég komikus volt, norvégul beszéltek, dicsőitették egymást és tapsoltak és nevettek. Én is utánoztam őket, nevettem és tapsoltam fogalmam sincs, hogy min. Aztán barátkoztunk egymással. Az is vicces volt, amikor az angolul dadogó norvégot kellett volna megértenem, de nagyon igyekeztem. Egész rendesek, már van iskola utáni, ha jó idő van megyünk repülni, ingyenbenzines autós srácom is. Ráadásul egy suliba járunk. Annyira nem rossz. A furcsa csak az volt, hogy kb. 20 fiú, egy lány se, kicsit még úgy is néztek ki, és még rá is játszottak, de majd vigyázok a szappannal. Vagy adekvát módon az ingyen tandemrepüléssel. Viszont volt egy nagy előnye az estének, annyi pizzát ehettem ingyen, amennyit csak bírtam. Nem szégyenkeztem, jó kis húsos pizzák. Degesz.
És hazafelé nagy pelyhekben hullott a hó!!! És csúszkálhattam megint bicóval, és kipörgethettem a kereket és farolhattam!
Bevásrárlólistám:
kenyér 3,90
keksz 6
tojás 18db 24
narancs, 3db, de jó nagy 13
lekvár, almás szokásosan nagyon finom 20