kedd, február 12, 2008


2008-02-11, Hétfő
A kétnapos túra kezdete. Kelés rendesen időben, hogy összekészülhessek alaposan. Reggeli, bepakolás, kajakészítés, azt hittem bőven lesz idő, de elszöszmötöltem magam (a fogam miatti katonásdi miatt), így a végén igencsak kapkodni kellett, hogy pontos legyek. Így a fotóscucc otthonmaradt, utólag már tudom, hogy nem sokat vesztettem. Mivel az időjárás jelentés nem ígért esőt, így én nagyon-nagyon okosan nem vittem vízálló nadrágot és Salewa kabátot sem, így mehettem a kistáskába. Persze így is én értem oda leghamarabb, még abban se voltam biztos, hogy jókor és jó helyen vagyok. De aztán megjött Monika és Sam, így kicsit megnyugodtam. A buszt persze hárman lekésték, ők utána késve érkeztek meg a kijelölt helyre is. Mi percnyi pontossággal, én vezettem a túrát. A helyszínen, mivel nem tudtuk, hogy a helyszín én kérdeztem meg az első feltűnő embert. Aki a tanárunk volt, csak én nem tudtam a csütörtöki incidens miatt. Vicces volt.
Utána rövid kaja, szintén katonázva és törve a szendvicset, a többiek néztek is. Két csapatra osztva indult a játszódélután. Én a németekkel voltam, a többiek a másik csapat. Három játékot kellett kitalálnunk nekik és fordítva. Csapatépítős, természetben, a kapott kötelek és kés segítségével. Minden csapat a saját három játékát nyerte meg. De jók voltak, ügyesek voltunk és én méginkább. („pedig a fény vagyok, olyan fény ami fényesen ragyog” – Krisi tudná mire gondolok) Egyensúlyozni, meg mászkálni kellett, azért ezek mennek.
Utána a tanárok otthagytak minket. Játszottunk csak úgy magunknak mindenfélét, aztán a kapott feladatokat kellett megoldanunk. Egyénileg, majd csapat-szinten döntést hozni. Az egyik játék nagyon tetszett, már egész sok mindenkivel kipróbáltam és érdekes eredmények születtek. Akit érdekel szólhat.
Vacsorára a három főzőcsoport tüsténtkedett. Előétel kenyér, pesztós, fokhagymás paradicsomdarabos szósszal, főétel héjában főtt krumplis, héjjastul, hozzá leginkább IKEA-snak nevezhető szószos húsgombóc, valami tradicionális norvég, jó borsós barnaszósz. Desszert a mi sütink. Amit ugye angolul cookie-nak hívnak, de elmagyaráztam nekik, hogy ez magyarul mit jelent és jókat nevettek rajta. Pukkadásig zabáltam, hiába ki kell használni az ingyendolgokat.
Este még sok játék, sok nevetős, és érdekesek is. Alvás a kijelölt szobák helyett a nappaliban, a kályha körül, hogy együttlegyünk.
Röviden ennyi.
A játék tényleg jó és kíváncsi vagyok néhány ember hogyan oldalán meg.