péntek, február 08, 2008


Tegnap fordítmányom ernyői: mindegyik kéne, ebben a sorrendben pont: K2, Pico, Edge
bár őkelme elég hardcorefajta, de cserébe nagyonrepül, elég csak ránézni!

2008-02-06, Szerda

Nagyjából normalizálódott reggel kelés. Felébredek, és igaz, hogy nagyon vonz az ágy, de fel tudok kelni, ha nagyon kell. Szokásos, van idős reggeli, ráérős készülődés, és ezt szeretem. Ez az első olyan nap, amikor az uszodában lesz óránk. Reggel már várom nagyon. Erre a teremben kezdjük az órát, eü. dolgokkal, újfajta stabiloldalfekvést tanulunk (mert könnyebb megcsinálni és akkor nagyobb százalékban tudják használni a hozzá nem értők is). Aztán ambubabán (mindenkinek saját) szívmasszázs és lélegeztetés tanulás. Persze itt szájon át kell és nem az orrába. Aztán megmosdattuk őket és irány az uszoda. Szerencsére most ingyenes nekem is. És ott ráhangolás képpen egyszerű játékokkal kezdtük. Sajnos. Itt történt a baj. És le lehet bénázni, de attól még ez van. És itt azt tanultuk, hogy sosem a problémára kell koncentrálni, hanem a megoldásra. Jogos. Simán siklás volt a verseny, faltól elrúgással, csak kisvízben. És nekem a teljes elrugaszkodásomat a fogam tompította a medence alján. És fájt, azt hittem eltört, de nyelvvel végigtapogatva nem tűnt és hamar elmúlt a fájás is. Utána még játékok, 3 méterről beugrás, ami bizony sajnos elég magas és össze kell szednem magam az ugráshoz. Persze egész más lenne a helyzet, ha ernyő vagy base-ernyő lenne rajtam. És 3 méterről kell majd felhozni az ambubabát, amit viszont a fülem nem nagyon bír. Meg kell tanulnom nyomástalanítani.
Utána még volt két óránk a Friluftslivről, de ez a tanár úgy érzem, hogy rizsázik, pont azt tanítja, hogy ezt nem elméletben kell csinálni, hanem gyakorlatban, de már 4 órát adott elméletből, aminek nem sok használható tartalma volt.
Délután fotózás helyett gépelés. Sok otthoni siklóernyős dolog intézése. Hírlevél fordítás, verseny info, emailek, stb.
Aztán ebéd-uzsonna, most először, saját végfelhasználású hús! Az akciós grillcsirke. Mivel nincs tepsink, ezért csak bevágtam a rácsra, de így a lecsöpögő zsír füstté váltva (füstbe ment terv) akart távozni. Néha szabadutat engedtem neki, de nem egyszerű a dolog, mert bármi kis füstre bejelez a tűzjelzőnk. Ezért gázmaszkokat kaptak, vagyis zacskót húztam a fejükre és kinyitottam az ablakom. Huzatot nem csinálhattam a folyosó felé, mert az is tele van. A csirkét még mindig nem szeretem, de legalább hús. Hozzá kis kukoricás rizs. Jepp.
Este kezdett gyanús lenni, keménykenyér evés után a fogam, amikor a hidegre érzékeny lett. Kimentem megnézni a tükörbe és akkor vettem észre a repedéseket-töréseket. Az első, felső, középső fogam egyharmadánál. Az aranyosan, vagy épp idétlenül félreálló aranyos fogam. Jajj. Hát elszomorodtam rendesen. Megkönnyeztem a fogam. Összehívtam a családi kupaktanácsot, intézés ezerrel. De biztos vagyok, hogy ez azért történt bosszúból, mert engedtek mást aludni a szobámba!!! Nem, nem és nem!!!
Nem boldogan feküdtem le!