2008-02-05, Kedd

Szokásos kelés, 8 körül, már viszonylag egész könnyen és megszokottan. Reggeli rutinfeladatok gyorsan mennek, van idő, nyugiban. Iskolába elsőnek érkezek, de hiába. Jönnek a többiek is hiába. Mert a kedves tanárbácsink nem jön. Hazai jó szokás szerint 20 perc múlva elmegyünk. Lenne még két óránk, de tanár nélküli!!! Ami szerintem kissé vicces, de értelmes, tanulni akaró egyetemisták közt akár működhetne is. Tájékozódást kéne gyakorolnunk tanár nélkül, egymás segítve. Én felajánlottam, hogyha valaki szeretné, akkor segítek neki, de senki nem élt vele (holott azért néhányukra igazán ráférne…). Én azért elmentem kicsit, nem stréberkedés miatt, hanem mert meg akartam keresni a másik kristiansandi starthelyet, mivel találtam hozzá GPS koordinátákat, amit aztán google earth alapján azonosítottam a tájfutótérképen. Azaz körülbelül, mert egy tavat mutatott, de nyilván a tó mellett kell lennie. Közel volt az egyetemhez ráadásul, úgyhogy a térképpel a kezemben én elmentem gyakorolni, akinek közülük valószínűleg a legjobban megy. Az úton bicózva hamar belőttem kb.ra, hogy merre lehet a starthely, de már nem nézett ki jól, mert lent a leszállóban már mindenütt házak voltak. Felnézve se lehetett biztosan belőni a starthelyet, de mivel időm éppenséggel kivételesen volt, gondoltam, hogy felsétálok megnézni. Felfelé utam érdekes helyen, végig csúszós sziklán fölfelé, de az ilyenen szeretek menni, amikor csak, sima szikla van (csak most persze itt meredek és patak folydogált rajta, de annál szebb). Fent találtam olyan helyet, ahonnan, ha nagyon olyanom van, el lehet startolni, de leszállni nem igen van esély. Házak között sem igen van még olyan vészleszálló se, ahová normálisan le lehetne szállni, az út nagyon körbe van fákkal, a legutolsó esély ahová még lehetne, az a magasfeszültség mellé, de ahhoz először át kéne csúszni a vezeték fölött, ami necces, és utána, még szembe a vezetékkel halálpontosan kilebegtetni, különben a halál pontosan akkor ér. Szóval egyenlőre csak gondolkozom a helyen, mit lehetne még ott varázsolni. És még a starthely is az igazán parás fajta, leghátraterítve 3 méter, aztán tényleg függőleges szikla (nem a kamu kétágus).
Otthonról irány a bolt, kenyérért, de már a messzebbi, de legolcsóbb helyre (ennél már nem igazán hiszem, hogy lehet olcsóbban kenyér, mert az már az otthoninál is olcsóbb lenne). És nagyon bejött az időzítés, mert körülbelül 8 szelet kenyér volt a szeletelőben, úgyhogy a háromnegyed kiló helyett kb. 1 kg kenyeret vittem haza. És ebben még plusz jó, hogy mindegyik másfajta, így lehet kóstolgatni, hogy melyik az a finom, amit nem vehetek meg. És akciós 1 koronás paradicsomkonzervet is találtam, mert egy hónapon belül le fog járni. De csak ötöt vettem, viszont, ha még lesz, akkor veszek még 29 darabot, mert az akciósabban 20 korona és 20-at megvesznek a lányok.
Utána még hogy hasznos legyek elmentem egy kis lazásat futni a szigetre, emelkedőket, starthely és leszálló nézegetős körtúrát. És megtaláltam a múltkori talán starthelyeket, de innen egészen veszélytelenül el lehet startolni (jó nem belefutóval, az esélytelen, de…) és ha nagy a gáz, akkor végül is le lehet szállni a világítótoronyhoz is, csak sziklára kell és jól helyezkedni, de hát ezért repülhetnek csal ParaPro5-ök, ami nekem mondjuk azt, hogy van.
De ami a nagy baj, hogy szegény Sauconym meg akar halni. Jó hogy ez nem épp a terepfutós fajta cipő, de én csak ott szeretek, meg nekem csak ott egészséges futni, úgyhogy meg kéne szokni. De nem tudott akklimatizálódni és elég intenzíven elkezdett leválni a talpa. A hétvégén majd megpróbálok valami ragasztót szerezni hozzá, és akklimatizálni, meg nagygenerálozni, hátha bírja még.
Norvég utána Dolphine a franci lány meghívott palacsintázni. Azaz szerinte nem palacsinta é világszégyene, hogy én azt mondom rá, de nekem akkor is az. Neki valami crisp, bár tuti rosszul írom le. Egész sokacskán voltunk, franciák, meg Tamás és Pascal. Én süthettem végig a palacsintát, de nekem legalább jól ment és jutalomként telezabáltam magam először sós (sonkás-sajtos) utána édes, mégpedig helyinutellás palacsintával. Merci bohu! (Tudom…ki lehet javítani)

ÉS!
Boldog szülinapot Áginak!