2008-02-24, Vasárnap

Borzasztó unalmas nap. Mivel már nem fekszem annyira későn, így magamtól is elég korán felébredek, aminek meg van az a hátránya, hogy ott az egész nap (amiért normálisan korán kelek). Délelőtt semmi komolyat nem csináltam, fordítgattam ilyenek. Persze mert esett az eső. Délután elején átjöttek a lányok, kicsit beszélgettünk…olyan jó néha magyarul beszélgetni, mesélni stb. Magyarul, mert úgy el tudom magyarázni, kifejteni amit szeretnék. És nem csak arról tudok beszélni, amihez vannak szavaim. Persze nem maradtak sokáig, Reni randizik!
Utána annyira untam magam, hogy inkább elmentem sétálni, mint egy norvég! Idáig zülöttem. Persze biciklivel és fotóstáskával. Olyan részre ahol még nem voltam. Persze érdemes volt, találtam egy elég fura helyet, ahol az egész partot csak kagyló borította, de csak azon egy partszakaszon. Csináltam is fotót, annyira érdekes volt. Valamiért ki volt írva, hogy DANGER, de a többi norvégul volt, úgyhogy nem érthettem!
Találtam a skanzenszerűséget, de az majd inkább tavaszi program lesz, de majd felfedezem, jól néznek ki ezek a fűvel beültetett tetejű házak, szeretnék majd róluk fotóóóót. És ami még jobb, hogy mellette a Kristiansandi közterületfenntartó telepe volt, ahol a kertben rengeteg nem használt, utcán talált, megrongált szemét volt és persze vagy 6-8 ilyen bicikli. Most vagy odamegyek és megpróbálok tőlük kunyizni, lehet, hogy odaadják, vagy simán odamegyek vasárnap valami korai vagy kései időpontba és elcsórók párat. Már mások is csinálták, pont a bicóknál volt letaposva a kerítés. Végülis szép nagy túra lett, bejártam Kristiansand egy ismeretlen részét, sötétben értem haza. Persze csak, mert egy starthelyet is kerestem. Használható, de nem igazán van leszálló, beépítették, beépített bánya kerítéssel – de a helyiek mondták, hogy lehet itt repülni. Tudnék, bírnék, szeretnék, akarok, kell!

És láttam több kertben is sok-sok hóvirágot! Itt ilyenkor kicsit furcsa, de ő tudja. Nagyon a globális felmelegedést emlegetik. Ki tudja.