2008-01-18, Péntek

Kelés a normálisnál kicsit később, fél tizenkettőkor. Tudom nincsen ez így jól, már nagyon szeretnék én is visszatérni a normális, otthoni megszokott éjfél körüli fekvés, és 7-8 körüli kelés menetébe. De nem megy. Nem bírok elaludni elég hamar, hiába fekszek le, akkor csak az ágyban forgolódok, és nem alszok, de mivelhogy későn feküdtem le, esetleg még felébredek a beállított telefonomra (persze, aki ismeri a telefonom, tudja miért), de felkelni nem tudok, mert nincs meg az a motiváció, ami elég erős lenne ahhoz, hogy felkeljek és ne maradjak még egy kicsit a puha, meleg ágyikómba. Így visszaalszom, és későn ébredek fel. De igyekszem, ha majd elkezdődik a tanév, könnyebb lesz.
Idő persze a tegnapi napsütés utána mi más lenne, mint vacak esős, de ez van. Valamit csinálni kell. Irány be az egyetemre, mert sürgetni kéne a munkát. Persze már zárva volt az STA, de legalább elmentem a SIA-ba, a házfenntartósághoz, megkérdezni a mosógéphasználatot. 200 korona 20 mosás, az én házamban, és nincs kisebb bérlet, ami csak azért baj, mert szerintem nekem nincs szükségem ennyi mosásra, úgyhogy lehet, hogy a lányok házába mosok majd, mert ott van 10 alkalmas bérlet, vagy kell találnom egy mosótársat.
Egyetemen azért körülnéztem az étkezőben is, hátha van valaki ismerős, de nem volt senki. Azaz, volt egy elhagyatott tányér sültkrumpli és egy kis ketchup. Hát elég ismerősnek tűntek, nem tudtam, oda merjek-e menni vagy se. De nagyon kivánkoztam. Körbenéztem figyel-e valaki, kamera valahol, de senki-semmi. Odamentem, összerendeztem, felkaptam és ki a suli elé. Na nem mondom, a krumplicska nagyon hálás volt, mert nagyon magányosnak érezte magát és már teljesen kihűlt emiatt. Hálából felajánlotta magát, hogy megegyem, amit én szívesen teljesítettem.
Hazafelé bolt, mert elfogyott a kenyerem. De már négykoronás kenyeret vettem, ami tök ugyanolyan, mint amit eddig ettem, csak persze jóval olcsóbb. Kipróbáltam a minden boltban lévő kenyerszeletelő masinát, persze nem csak a felvágás miatt, hanem mert egy csomó szelet kenyeret otthagytak. Szépen bepakoltam a kenyér mellé, jól jön az a néhány szelet mindig.
Vacsorára viszont főztem paprikáskrumplit. Szokás szerint nagyon finomat. Ebben sajnos verhetetlen vagyok, és erre tényleg büszke vagyok!

Sajnos nem megyek Dániába, mert kiderült, hogy 50 korona csak a hajójegy, de onnan még busz és egyebek, ami pluszba 130 korona, és erre azért még nem futja. De el is marad, mert nem indul el holnap a hajó (a 20 emeletnyi magas óceánjáró) a várhatóan rossz időjárás miatt. Kíváncsi vagyok, mert holnapra napocskát ígért a meteo!!! Ki akarok menni!!! Úgyhogy ajánlom nekik.