Virágtéma folytatás, holnaptól több fotó elérhető lesz!

2008-04-11, Péntek

Tanulós nap, végre-valahára, márha lehet ilyet mondani. Vagyis hát legalább vannak elméleti órák, nem, csak a tingli-tangli kirándulások, megfigyelések…kell valami elmélet is, mert lesz szóbeli vizsga is, akkor meg csak legyen hozzá valami anyag is. Lan tartotta, talán ő a kedvenc tanárom itt, de persze ez még változhat, outdoor túravezetésről volt szó, elmondta, hogy mi a helyes, mi a helytelen, és okosakat mondott, de Hovdenba pont azt csinálta, amit nem kéne…legalábbis Sammyval, szóval nevettem magamban ezen, bár az lehet, hogy csak pedagógia volt.
Volt egy óra szünet a két óra között, úgyhogy megpróbáltam hasznosan kitölteni, így fogtam magam és bebicóztam az erdőbe, hogy megkeressem, az ide közel eső mászófalakat, mert már talán hőmérsékletileg lehetséges a szabadban mászni. Elnéztem a térképet, így a sziklák tetejénél lyukadtam ki, és megpróbáltam, de igazából esélyem se volt alájuk kerülni, így mivel időm nem sok volt, elindultam vissza. A visszabiciklizés kissé izgalmasabbnak bizonyult (pedig a sziklafal tetején is voltak az érdekességek). Épp száguldok lefelé a nem túl széles, de legalább betonúton – ahol az eddigi három hónap egyetlen autót se láttam. Épp azon gondolkodom, hogy miért nincs rajtam a kesztyűm, mert ha esnék, akkor mennyire rossz lenne nélküle. És akkor megpillantom a következő kanyarban a felfelé száguldó pótkocsis Volvot. És itt a legnagyobb teherautóra kell gondolni, aki pont olyan széles volt, mint az út. Kikerülni ekkora sebességnél esélytelen, abból bokor lenne, úgyhogy padlófék, elöl-hátul. De mivel szegény kontra nem ABS, ezért blokkol, és a kerék kicsúszik balra, megfogom, csúszik jobbra, aztán ezt mégegyszer eljátszom, aztán sikerül annyira lassulnom, hogy kanyarodni tudjak (mindez persze vagy 10 méter volt). Szerencsére a kamion is fékezett, szerintem ő is megijedt, pláne a farolásaimat látva. Megúsztuk, kicsit kalapált a szívem, megtanultam, hogy kicsit lassabban kell menni, akkor is, ha nincs értelme…
Második óraciklus biológia, a hétfő-keddi madármegfigyeléses infok – és talán majd jó időnk is lesz! Meg egy kis állatkaki vizsgálat (nem vicc), hogy felismerjük őket!
Suli után mivel nincs dolgom és nem volt időm a másik falra, így vissza az erdőbe, a másik falhoz először, mostmár koncentrálva a térképre. Jó kis fal, kicsit puha málós, jól kopogó szikla, de vannak könnyű, élvezetesen teljesíthető utak is, úgyhogy jó lesz! Majd!
Visszafelé a másik sziklát is útbaejtem, amelyiknek csak a teteénél voltam, esélytelen. Csak negatív utak, de olyan is van, amin el nem tudom képzelni, hogyan tud bárki is felmászni…
Visszabiciklinél egy másik kanyarban a délelőttihez hasonlót játszok, sokkal kevésbé veszélyeset, mégis jobban megijedtem, mert itt pont a kanyarban bukkant fel egy markoló, előre meredő tüskékkel, itt simán fékeztem-kikerültem, de sokkal ijesztőbbnek tűnt felnyársalódni, mint csak a Volvo homlokfalára kenődni.
Estére még egy kicsi extrémprogram, repülés! Sajnos csak a kórház melletti kisdombon, de legalább közel vannak, ha baj van. Amin meglepődtem, hogy valaki már bőszen gyakorolt ott, mikor megérkeztem. Nekiálltam, előpakoltam, kutyáztam, repkedtem, segítettem a másiknak, Larsnak. Kiderült, hogy nincs licensze, nem is volt semmi tanfolyamon, csak vett egy ernyőt, ráadásul egy 29 nm-est, egy Mac Eden-t, meg beülőt, mentőernyőt, és mivel a helyi klubb nem indított tanfolyamot nekiállt megtanulni magától, youtube-alapon. Kicsit tanítgattam, segítettem, lecsúszogatott, számot cseréltünk, hogy majd máskor is megyek vele. (De nem fogok, mert beszéltem Tordvalddal és ez eléggé illegális lenne, szóval sajnos nem). Este még kicsit meghekkeltük az ernyőjét, mert a C-soron a gumik nagyon barom módon voltak feltéve, nem egyszerű volt, karabiner szétszedős, zsinórozós mutatvány, nem szeretem más ernyőjével, de hálás volt így is.
De sajnos az én ernyőm is furcsa. Olyan mintha nagyon alul terhelném, mert kutyázásnál sok frontstall-t kapott – ami az enyémre egyáltalán nem volt jellemző, belefutónál fülcsukva jött fel, amit a tandem szokott csinálni, ha egyedül repülöm, meg nem pörgött el rendesen negatívba se leszállásnál. Most vagy én vagyok nagyon könnyű, de azt nem hiszem, vagy az ernyő L-es.
Legalább majd nem süllyedek.